A Galga középső folyásánál, a Gödöllői-dombság lankái között fekvő, népművészeti hagyományait őrző település.
Nevezetességei: a település 600 éves fennállását megörökítő emlékmű, és a gróf Grassalkovich I. Antal végrendelete szerint, az 1772-74-es évek között felépített barokk templom, bejáratának két oldalán Szent András és Szent János apostolok szobraival. 2000. május 28-án szentelték fel az új harangot, Gombos Lajos harangöntő mester munkáját. Nepomuki Szent János szobra a Dózsa György úti híd felhajtójánál látható. A falu határában, a Csintoványi csárda mellett található a Petőfi-forrás és közelében a Bagi Csárda, az egykori postakocsi megálló. A Művelődési Házban kapott helyet egy tájjellegű néprajzi gyűjtemény „Bölcsőtől a sírig" címmel. Bagon működik az országosan elismert Muharay Népi Együttes. Helyszínt biztosítanak a Hagyományőrző Együttesek Országos Találkozójának is, melyet évente rendeznek meg.

GALÉRIA

GALÉRIA

 A települést Becske néven először 1272-ben említik írásos források. Neve valószínűleg a Benedek személynévből származik. Erre utal, hogy a középkorban egy Benedek-rendi apátság állt itt. Becskén a török hódoltság előtt több földesúr is osztozott. Közülük említést érdemel Széchenyi Benedek, a Széchenyi család egyik őse. Becskei idős emberek szerint „a Galga-patak völgyében, Becskénél ér véget az Alföld és itt kezdődik Mikszáth Görbeországa"

 A községbe érkezőnek már messziről szembe tűnik a település legrégebbi létesítménye, az 1800-ban épült templom, melynek tornyát ritka építészeti formát mutató sisak fed. A templom harangján 1532-es évszám olvasható. Belső terei gazdag díszítésűek, berendezései és egyéb rekvizitumai is védelmet érdemelnek. A templom előtt egy kőfeszület található, "Dézsai Szőlős Gazdák 1858" felirattal. A Galga két partját a XVIII. század végén épült magas boltívű, terméskő híd köti össze. A községen keresztül vezet a bakancsos turizmus országos "kék túra" útvonala.
A nemzetközi és hazai idegenforgalomban szinte évről évre fokozott szerepet játszik a vallási turizmus. A település külterületén a Buddhista Gyémánt Út Közösség 1998-tól nemzetközi buddhista találkozókat szervez, melyre a világ számos részéről érkeznek látogatók. Legfontosabb látnivalók: Ró­mai Katolikus Templom, Hősök Emlékműve és a XVIII. században épített boltíves kőhíd.

GALÉRIA

 Jákotpuszta, ez az egykori uradalmi birtok, Nógrád megyében, Cserhát-tanúhegy vo­nulatainak völgyében, a Ber­celi-hegy és a Szép-hegy által védve terül el. Ökológiai, etológiai és természetvédelmi szempontok figyelembevételével,a táj jellegének megfelelően folyik itt a gazdálkodás, oktatás és a kutatás. Jákotpuszta több hagyományőrző-és szakmai rendezvény színhelye. Ezeknek az összejöveteleknek étlapjáról sosem hiányozhat a túrós lepény. A finom süteményt helyi asszonyok készítik hagyományos recept alapján, fatüzelésű, szabadtéri kemencében. Igazi varázsát és vonzerejét mégis a végtelen nyugalom és harmónia adja. Mintha egy olyan világba érkeznénk, ahol lassabban és követhetően fordul az idő kereke, ahol az ember még része a természetnek. Egy talpalatnyi világ, amely mindenki által elérhető és befogadható. További információk: http://www.jakot.hu/
 

GALÉRIA

A Mátra alján, Heves megye déli csücskén, három megyehatár találkozásánál, a Zagyva folyó mellett fekszik Palócföld boldog szigete. A település megközelíthető Hatvan, Tura és Jászfényszaru irányából. A község már a neolit kortól kezdve folyamatosan lakott volt, erről árulkodnak az ásatáskor előkerült leletek. Az első írásos említése 1395-ben történt. Lakossága palóc eredetű, a zöldségtermesztés mellett népművészetéről és a hagyományőrző tevékenységéről híres település. A műemlék jellegű Tájház gazdag gyűjteménye bemutatja mindazt az értéket és szépséget, amelyet az egymást követő nemzedékek sora hozott létre.
A község temploma 1781-ben, barokk stílusban épült. A falu központjában áll Nepomuki Szent János szobra. Kápolnája falán van elhelyezve Davida Sándor emléktáblája, aki Táncsics Mihály orvosa volt. A Hőskertben látható az I. és II. világháborús emlékmű.
 

GALÉRIA