A Gödöllői Városi Múzeum
meghívja Önt
 
2008. február 9-én szombaton 16 órára
 
Toroczkai Wigand Ede (1869-1945)
építész, iparművész
kiállításának megnyitására
 
Köszöntőt mond:
Dr. Gémesi György
polgármester
 
A kiállítást megnyitja:
Gerle János
építész
 
Közreműködik:
Halmos Béla
népzenész
 
A kiállítás kurátora:
Keserü Katalin művészettörténész
A kurátor munkatársa:
Őriné Nagy Cecília művészettörténész
 
A kiállítás megtekinthető:
2008. február 9-augusztus 24. 
 
 
Gödöllői Városi Múzeum
2100 Gödöllő, Szabadság tér 5.
Tel. 28-422-003, 421-997, e-mail: godolloi.muzeum@vnet.hu 
 
A kiállításhoz kapcsolódó közművelődési programok:
 
2008. február 15. péntek 16 óra
Keserü Katalin Toroczkai Wigand Ede
című könyvének bemutatója a Gödöllői Városi Múzeumban
A kerekasztal résztvevői:
Ferkai András építész, Fodor Katalin nyelvész
Kecskés József  művelődésszervező, Prékopa Ágnes művészettörténész
 
2008. március 3. hétfő 15 óra
Sajtókávéház a Gödöllői Városi Múzeumban
A Toroczkai Wigand Ede kiállítást bemutatja:
Keserü Katalin
 
2008. április 6. vasárnap 15 óra
Keserü Katalin tárlatvezetése a kiállításban
 
Mesesarok. Bútor a lakásban. Múzeumpedagógiai foglalkozás
Jelentkezés Kerényi B. Eszternél, tel. 28-419-068
 
Művészettörténeti óra a kiállításban
Jelentkezés Őriné Nagy Cecíliánál, tel. 28-421-998

TOROCZKAI WIGAND EDE (1869-1945)építész, iparművész kiállítása a
GÖDÖLLŐI VÁROSI MÚZEUMBAN
2008. február 9-augusztus 14.

 
 
Építész, belsőépítész, kerttervező, grafikus; az Iparművészeti Iskola tanára, a gödöllői művésztelep (1901-1920) tagja. Széleskörű munkássága a 19-20. század fordulójának a művészeteket egységben tekintő szemléletéből fakad, innen ered életművének modernitása is. Munkássága mégis, máig feldolgozatlan, pedig az 1910-es évek grafikai albumai, bútorai a régiségkereskedések  keresett cikkei, vonzó, barátságos házai az otthon-építés, közösségi épületei a szociális építkezés példái ma is, Magyarországon és Erdélyben is.

Legfőbb építészeti műfaja, a ház a modern korban vált tervezői feladattá, s a Toroczkai által kialakított nyitott alaprajz a modern építészet egyik jellemző sajátossága. Tervezőként szemlélete komplex volt: kiindulópontja a belső világ, az ezt megfogalmazó enteriőr, bútoraival, és a benső világ kapcsolatait kifejező és kibontakoztató térrendszer. A belsőből az egyéni és egyedi igények és lehetőségek szerint kifelé épülő ház a környezet megtervezésével egészült ki. Toroczkai ezen organikus szemlélete a napjainkban újraértékelt modernizmus egyik magyarországi alapítójának mutatja őt. Organicizmusa egyúttal funkcionális szemléletet is jelentett, a szó humán értelmében. Ennek is köszönhető, hogy kora modernizációs programjaiban (például a Székelyföldön) részt tudott venni, hogy többfunkciós épület- és bútortípusokat dolgozott ki, hogy típusterveket készített a lakásprobléma szociális megoldása érdekében.

Toroczkai az egyik kezdeményezője a századelő vernakularizmusának, az építészeti anyanyelvet a helyi (paraszti) építészetben megtaláló, egyetemes építészeti irányzatnak. Ebből egyidejűleg alakított ki egy puritán, modernistának mondható formanyelvet is, később pedig, a két világháború közt - a megrendelő igényei szerint - historizáló elemekkel is díszítette épületeit. Ugyanekkor egy folklorisztikus, „beszédes" építészetet is művelt.

Festői készségeinek köszönhetően vált a századforduló egy sajátos műfaja, az ideális terveket festői módon rögzítő építészgrafika egyik kialakítójává. Ezeket tartalmazó albumait a legjelesebb kritikusok (például Fülep Lajos) mint a modern könyvművészet remekeit méltatták. Bútortervezőként-belsőépítészként dolgozott 1907-ig - erről Lyka Károly külön könyvet jelentetett meg. Bútorai hazai és nemzetközi elismerésben részesültek. Legjelesebb művei közt tartjuk számon a Szépművészeti Múzeum enteriőrjeit. A századfordulón reneszánszát élő, a festészethez, grafikához közel álló színes ablaktervezésben is féltve őrzött kincsek Toroczkai alkotásai (Marosvásárhely, Kultúrpalota).

A Gödöllői Városi Múzeum elsőként vállalkozik arra, hogy összeállítsa és bemutassa életművét, nem kevés utánajárással, mivel személyes hagyatéka megsemmisült, s mivel székelyföldi munkái jelentik munkásságának fénykorát.
A kiállítással egyidejűleg a Holnap Kiadó monográfiát jelentetett meg róla. (Keserü Katalin: Toroczkai Wigand Ede. Budapest, 2007. Az építészet mesterei sorozatban. Szerk. Gerle János.)
Keserü Katalin