A következő útvonalat azoknak szeretnénk figyelmébe a­jánlani, akik szívesen tesznek egy sétát városunkban.
A gödöllői séta állomásai nyomon követhetők kiadványunk borítójának belső oldalán lévő térképen.

A gödöllői kastély Magyarország legnagyobb barokk épület-együttese, amely páratlanul gazdag történelmi múltjáról és stílusteremtő építészeti értékeiről nevezetes. Építtetője gróf Grassalkovich I. Antal, a XVII. század egyik legtekintélyesebb főura, Mária Terézia bizalmi embere volt. A gödöllői birtokközpontban megépített kastély fehér-arany színekben pompázó dísztermével, freskókkal díszített szobáival, kápolnájával, könyvtárával, márvány burkolatú fürdőjével és virágházával, tágas lovardájával, barokk színháztermével, valamint hatalmas parkjával a kor főúri életvitelének méltó reprezentánsa volt. Az épület 1867 és 1916 között I. Ferenc József és Erzsébet királyné kedvelt pihenőhelyeként szolgált, majd 1920-tól 1944-ig Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája volt. A II. világháború után a méltatlan hasznosítási formák következtében a pusztulás évei következtek. Az 1994-ben felgyorsult felújítási munkálatok eredményeképpen 1996-ban nyithatta meg kapuit az ismét régi fényében pompázó kastély központi része.

A Gödöllői Királyi Kastélymúzeum állandó kiállításaként itt tekinthető meg a Grassalkovichok kora című kiállítás, a rekonstruált királyi lakosztályok, valamint az Erzsébet királyné emlékkiállítás. A múzeum jelenleg látogatható 26 terme a XVIII. és XIX. században itt élő kastélytulajdonosok mindennapjait mutatja be, kitekintéssel a korszak Magyarországára.

A kastély együttes déli szárnyában - gróf Migazzi Kristóf váci püspök, bécsi bíboros érsek lakosztályai helyén - Grassalkovich II. Antal herceg 1782-1785 között alakíttatott kis színházat. A mintegy 100 fő befogadására alkalmas barokk kastélyszínház ún. idényszínház volt, amely csak a hercegi udvar gödöllői tartózkodása idején tartott előadásokat. Pesti és budai, olykor győri színtársulatok léptek fel, a zenét a herceg 24 tagú állandó zenekara szolgáltatta. A belső falakat - a teret perspektivikusan tágító - dekoratív barokk falfestések díszítik. Az 1986 őszén feltárt kastélyszínház Magyarország egyetlen megmaradt kulisszás rendszerű színháza.
A színházat az 1867-es munkálatok során szüntették meg, amikor a királyi udvar igényeinek kielégítése céljából 15 szobát alakítottak ki. A 2003. év legfontosabb eseménye a kastélyban a két évszázad után újra látogatható barokk színház megnyitása volt.

A kastélypark kialakítása előtt a terület a Gödöllői-dombság erdőtársulásaihoz tartozott. A kor jellemző főúri szokása szerint a kastély építésekor az épületegyütteshez barokk franciakert készült, melynek stílusára a mértani elrendezés és szimmetria volt jellemző. A Grassalkovich-család harmadik nemzedéke, III. Antal idején a herceg felesége, Esterházy Leopoldina megbízásából a XIX. század elején alakították át a kastélykertet angol tájképi kertté, mely az 1849. évi katonai hadműveletek során szinte teljesen elpusztult. Az új korszakot az 1867-es kiegyezés hozta el. A kastélyt és az uradalmat a magyar állam megvásárolta, az épületet és a kertjét felújították, a magyar uralkodók pihenő rezidenciája lett. A pálmaház a kastély királyi korszakában, 1870-1871-ben épült, az akkori legkorszerűbb technológiák és anyagok felhasználásával. A középpavilonos, vasszerkezetű és üvegborítású oldalszárnyakkal, valamint ún. hollandi parterekkel és medencékkel készült együttes műemléki védettség alatt áll.

A királyi várótermet 1874-ben építették Ybl Miklós tervei alapján. Az épület eklektikus stílusú és ión oszlopokkal díszített. A középső, nagy teremből jobbra nyílt Erzsébet királyné szalonja, balra I. Ferenc Józsefé. Az épület jelenleg a gödöllői vasútállomás váróterme.

A központi épületegyüttes magját az 1920-as években neobarokk stílusban épült egykori premontrei gimnázium adja. Az épület megjelenésével jól illeszkedett a XVIII. század második felében barokk stílusban épült Grassalkovich Kastélyhoz. A gimnázium jelenleg az egyetem mellett egy felújított és kibővített épületkomplexumban működik. Az egyetem neobarokk főépületéhez kapcsolódik az 1960-as években készült szemináriumi épület és a Gépészmérnöki Kar épülete. A főépület felé haladva a park középpontjában áll a Kálmán Herceget ábrázoló bronz lovas szobor, Róna József munkája. Az egyetem főépületében - előzetes bejelentkezést követően - benézhetünk a földszinten található Rektori Tanácsterembe, ahol az előtérben egyetemtörténeti vagy egyéb kiállítások láthatóak.

A korábbi ebédlő helységből kisétálhatunk a belső udvarra, amely hangulatos, lépcsőzetes elrendezésű parkjával elbűvöli az idelátogatókat. Érdemes tovább menni a Gépészmérnöki Kar aulájáig. Útközben elhaladunk Doma­novszky Endre, Gyümölcsszedés" című üvegmozaikja előtt, az aulában pedig Amerigo Tot: „A Mag apoteózisa" című impozáns domborművét láthatjuk.

A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeumot 1986-ban alapították. Állandó kiállításai és a működő modellek, továbbá a makettek aktív módon a kor színvonalának megfelelően mutatják be a látogatóknak a termelési eszközöket, az élelmiszertermelő ember munkakörülményeit. A Szakmúzeum látogatását célszerű előre egyeztetni, főként ha működő gépeket kívánunk látni. (Telefon.: 28/410-210) A szakmúzeum kiváló lehetőséget nyújt szakmai rendezvények, konferenciák, képzések, sajtótájékoztatók szervezésére és lebonyolítására is.

Az egyetem területén a főépülettől délkeletre található egy kör alaprajzú, hengeres kialakítású víztorony, amely 1954-ben épült fel. Jelenleg a víztorony csak kívülről tekinthető meg. Az egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karához tartozik egy botanikus kert, amelyet 1959-1961 között telepítettek. A kert számtalan védett növényfaj élőhelye, mintegy 6 hektárnyi területéből 2 hektár érintetlen erdőtársulás. A kert a közelmúltban helyi védettséget kapott. Értékeinek megőrzéséhez, bővítéséhez, fejlesz­téséhez pályázati forrásokat kívánnak igénybe venni.
Előzetes bejelentkezést követően látogatható, (Telefon: 28/522-000/1769, Csepregi Antal). A főépület közelében helyezkedik el a premontrei szerzetesrend 1926-ban alapított temetőkertje. Középen áll a gimnázium alapítójának, Takács Menyhértnek a síremléke, a talpazatra állított kereszten Fadrusz János feszületének bronz másolatával. A premontrei gimnázium jelenlegi épületét körbejárva megtekinthető a 2001-ben átadott tornacsarnok, mely építész szemmel is figyelemre méltó létesítmény.
További információ a http://www.szie.hu/ honlapon érhető el.
 

A Szabadság Napi ünnepségek helyszínén áll, alkotója Vele­kei József Lajos szobrászművész (1992)

A kastéllyal szemben, az Alsópark szélén álló uradalmi épület a XVIII. század közepén készült. Az egyemeletes, barokk stílusú épületben a Grassal­kovichok idején az uradalom jószágigazgatói laktak. A királyi időszakban alakították át: ekkor készült a kastély felé eső homlokzatának közepén a faveranda.
 

A város legrégebbi épületében működő múzeumban barátságos, vendégszerető légkör fogadja a látogatókat. A kiállítások képet adnak arról, hogy az őslakos református földművelők, a betelepülő katolikus iparosok, az izraelita kereskedők, továbbá az értelmiségiek és művészek hogyan alakították, gazdagították a város képét. A múzeum egyrészt a helyi értékek megbecsülésére igyekszik nevelni, erősítve a lokálpatriotizmus érzését, másrészt két magángyűjtemény - Ignácz Ferenc és Csupor Zoltán gyűjteménye - bemutatásával nyitott szemléletet tükröz az egyéb kulturális értékek befogadása iránt is. Az apró részletekre is adó, a minőséget szem előtt tartó igényességével hatni szeretne a környezeti kultúrára. Ez a múzeum azt szeretné sugallni az embereknek, hogy - akár szülőföld (Török Ignác, Sík Sándor), akár szecesszió (Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Jenő) vagy menedék (Ambrus Zoltán, Brüll Adél, Ottlik Géza) - jó Gödöllőn élni.
A múzeum anyagát 1952-ben kezdte el gyűjteni Heltai Miklós történelemtanár a diákjaival. Az iskolaszintű kiállítás kereteit kinőve 1978-ban értek meg az intézményesülés felté­telei, ekkor hozták létre a Helytörténeti Gyűjteményt, Polónyi Péter vezetésével. Tízévi intenzív munka után megkapta a múzeumi rangot az intézmény, melyet az önkormányzat tart fenn. 2000-ben fejeződött be a múzeumnak otthont adó épület, a Hamvay-kúria felújítása, mely jelentősen növelte a múzeum kiállítási és működési lehetőségeit. A gyűjtemény legjelentősebb darabjait öt állandó kiállítás mutatja be.
A múzeum 2001-ben az „Év Múzeuma" címet nyert el. A Gödöllői Művésztelep 2005. szeptemberében Magyar Örökség Díjat kapott, amelyet a Gödöllői Városi Múzeum vett át.

Török Ignác hadmérnök az Aradon kivégzett tizenhárom magyar honvédtábornok egyike volt. 1795. június 23-án született Gödöllőn, kisbirtokos nemesi családban. Apja a Grassalkovich uradalom gazdatisztjeként dolgozott. Török Ignácnak 1949-ben állítottak emléket Gödöllőn; a mellszobor Csikász László alkotása. Az újabb Török Ignác szobor Tóth Zoltán alkotása (1995), mely a róla elnevezett gimnázium előtt áll.
 

1955. augusztus 21-én leplezték le Gödöllőn a két és fél méter magas, bronzból készült Petőfi-szobrot. Petőfit személyes szálak is fűzték Gödöllőhöz. 1843 nyarán időzött itt hosszabban, amikor is a Robin Hood fordításán dolgozott. 1845 augusztusától októberéig több alkalommal is töltött Gödöllőn egy-két hetet. A költő barátjánál, Erdélyi Ferenc református lelkésznél ismerkedett meg Mednyánszky Bertával, a Grassalkovich uradalom jószágkormányzójának leányával. Hazautazása után levélben kérte meg Berta kezét, de a lány apja elutasította őt. Med­nyánszky Bertához írt verseit Petőfi a „Szerelem gyöngyei" című ciklusában gyűjtötte egybe.

A századfordulón 140, az I. világháború után 350 volt az evangélikus hívők száma. 1920-ban létrehozták az Aszódhoz tartozó evangélikus fiókegyházat. A templomépítés gondolata 1926-ban merült fel. Az építkezésre országos gyűjtőakció eredményeként kerülhetett sor. A templomot 1931. január 18-án szentelték fel.

A gödöllői reformátusok első templomukat 1657-ben építtették fel. Ezt a templomot gróf Grassalkovich I. Antal bontatta el 1744-ben, a kastély építése miatt. A reformátusokat telekkel, építőanyaggal és pénzzel kárpótolta. Az új, barokk stílusú templomot 1745. április 11-én szentelték fel. A hagymasisakos, homlokzati középtornyát 1801-ben három méterrel megemelték.
 

A Gödöllői Iparművészeti Műhely (Körösfői u. 15-17) 1998-ban alakult a Gödöllőn és környékén élő országosan és nemzetközileg elismert iparművészek csoportosulásaként. A Műhely célja a századfordulón létrejött, európai hírű Gödöllői Művésztelep szellemiségének művészeti hagyományainak folytatása és megismertetése a kortárs művészetben, a kultúra, az oktatás (gobelinszövés, kerámia, rajz, festészet) és a nemzetközi kapcsolatok terén. A Gödöllői Iparművészeti Műhely szombat-vasárnap 14.00 órától 18.00 óráig egyénileg is látogatható, hétköznap előzetes bejelentkezés esetén tekinthető meg.
További információ a 28/419-660-as telefonszámon.

Erzsébet királyné kultuszát Gödöllőn a kastély és a róla elnevezett park őrzi leginkább. A királyné halálát követően az országban miniszteri rendeletre több mint száz ligetet létesítettek, s közel hárommillió emlékfát ültettek. A gödöllői Erzsébet-parkot az elsők között kezdték telepíteni 1898 novemberében. A park 98 féle örökzöldjéről is nevezetes. A négyes hársfasorral övezett sétány végén 1901. május 19-én, a király jelenlétében leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet Róna József szobrászművész készített. Itt található a Mayerhoffer János építtette Grassalkovich Kálvária és Zala György alkotása a Műszikla csoport a királyi koronával.

A méhészeti tárgyakat bemutató múzeum Nikovitz Antal ötlete és összefogó ereje, továbbá a méhész társadalom, a KÁTKI és az FVM előd intézménye jelentős pénzügyi támogatásának eredményeként jött létre. A gyűjtemény képet ad a méhészeti eszközök múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A méhészeti eszközök tárlatát az Állattenyésztési- és Takarmányozási Kutatóintézet (a KÁTKI utódintézménye) és a Méhtenyésztési, illetve Méhbiológiai Kutatócsoport működteti. A gyűjtemény megtekintését ajánlják mindenkinek, aki tiszteli és szereti a természetet és elkötelezett egészséges környezetünk fenntartásában. A méhészet iránt fogékony szakemberek és ezt a különleges szakmát megismerni vágyó érdeklődők látogatására számítanak!.
Információk a http://www.mezelomeh.extra.hu/ honlapon.
 

Pest megye szék­helye a belvárosban, a Városház utca 7. szám alatt található. A jelenleg is látható épület a XIX. század első felében három különböző stílusú építész tervei alapján, egymástól eltérő időben épült. Budapest egyik legszebb klasszicista épületeként tartják nyilván. Pest vármegye központjában egymás mellett kaptak helyet a megye legfőbb testületei, mint a közgyűlés és hivatala, a törvényszék, a börtön és a levéltár. Az épületből elsőként a Hild János által tervezett, 1804-1811 között megépített középső rész, az úgynevezett „Gyűlési Palota" és a mellette elhelyezkedő helyiségek készültek el. A Megyeháza Semmelweis utcai, un. lakórészét, ahol a tisztségviselők lakásai, a levéltár, a börtön, a kápolna és a lovarda helyezkedett el Hofrichter József tervezte, aki egyben kivitelezője is volt az 1829-1832 között zajló építkezésnek. A Semmelweis utcáról bevezető kapubejáró Pest egyik legszebb klasszicista kapualja. Az épület Városház utcai része, az un. „főépület" ifj. Zitterbarth Mátyás tervei alapján készült 1839-41 között. A közepén hat rovátkolt testű korinthoszi oszloppal díszített homlokzat, az elegáns oszlopos „díszudvar" bravúros építészeti megoldásokkal olvad egybe a Hild-féle szárnnyal. A díszudvarban nyaranta hangversenyeket rendeznek. Az egykori börtönkápolna üvegablakaiban, a megye és a megyei nemesek címerei tekinthetők meg. A megyeháza udvara hivatali időben egyénileg is látogatható.