Milyen volt elődeink élete? Hogyan éltek, ettek-ittak? MIként dolgoztak és szórakoztak?
A válaszokat megtalálja, ha végigmegy ezen az úton! Ismeretterjesztő túra a múlt szokásainak és mesterségeinek felelevenítésére a Gödöllő környékén és a Jászságban! 

A tájegységekre jellemző népszokások és a múlt megőrzött pillanatai várják Önöket.

Felfedezhetik a divat és a népviselet, a néptánc és a mai csűrdöngölés közötti kapcsolatot. Boldogon ma is boldogan hordják gyönyörű néviseletüket. Miből készül a "májfa"? - Isaszegen tudják. A zsámboki paprika megfűszerezi a lakodalmakat és a "lecsót a keceléből"! 

A Jászságban különleges mesterségek tudói várják Önöket! A cipész, a kádár, az asztalos és a fazekas mesterségek mellett megismerkedhetnek a jászsági népviselet készítésének fortélyaival. Megkóstolhatják a lakodalmi étkek koronáját, a híres "perkelttortát", miután jóllalktak a jászsági hagymaalapon készült pikáns ízű "birgepörkölttel."

Hagyományaink megismerésével közelebb kerülnek az itt élő emberekhez és értékeikhez.

Őszinte vendégszeretettel várjuk !

A projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg az INTERREG IIIB CADSES Programon keresztül.

A májusfaállítás Isaszeg gazdag népi kultúrájának egyik fontos eseménye, melyet a község neves Csata Táncegyüttesének fiú tagjai máig ápolnak, életben tartva ezt a szép, látványos néphagyományt. A májfát május első éjjelén állítják a lányos házakhoz a fiúk, akik a fát az erdőből „lopják", majd feldíszítve a számukra kedves lányok háza elé állítják. Májfa kerül a Művelődési Otthon elé is. Azok a lányos családok, akik nem fogadják el a májfát, reggelre ledöntik. Akik viszont elfogadják, a hó végi májfadöntésig állva hagyják, amikor hagyományőrző táncosok, énekesek kíséretében döntik le azokat. A „májfadöntés" vidám ünnep táncokkal, énekszóval kísérve, ahol nem csak a Csata Táncegyüttes, de a Csatangoló Tánccsoport és az Isaszegi Asszonykórus is színre lép. Más településekről is érkeznek vendég együttesek. A falu utcáit ellepik a színes népviseletbe öltözött táncosok, asszonykórusok, akik „menettánccal" vonulnak a lányos házak elé. A háziak étellel, itallal kínálják az érkezőket, akik „kitáncolják", majd ledöntik a májfát. Ezt követően a vendégsereg a Művelődési Otthonhoz vonul, ahol kézműves bemutatók, népi játékok, vidám műsorok és utcabállal végződő táncház szerepel az estig tartó programban.

A „pünkösdölés" népszokásait is felelevenítik Isaszegen. Pünkösd vasárnapján „pünkösdi királyt" választanak, virágkoszorút, koronát, kardot és királyi palástot készítenek. Felidézik a jeles naphoz kötődő népi játékokat és táncházzal várják a hozzájuk látogatókat. Magyarországon is újra piros betűs nap a Pünkösd hétfő. De mi is ez az ünnep? A hozzá fűződő népszokásokat réges-rég elfelejtettük. Vagy mégsem?
Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet. Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap.
A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplőjüket és kezdődhetett a mulatság. Bagon a„Piros Pünkösdi Rózsa" című zenés műsoros mulatságot ennek a hagyománynak a tiszteletére rendezik meg. A rendezvény programját orgonahangverseny, helytörténeti séta és kiállítások gazdagítják.

A négynapos fesztivál szombati napján folklór program várja a rendezvényre érkezőket. Hagyományőrző csoportok, népdalkörök és néptánc együttesek gyönyörű népviseletben énekelve, táncolva vonulnak végig Csömör utcáin. Népszerű zenekarok lépnek fel, mint a Misztrál együttes és a 25. születésnapját ünneplő Ghymes. A fesztivál további napjain színház, moderntánc, koncertek, táncház, utcabál és sport rendezvények teszik emlékezetessé a rendezvénysorozatot a fesztivál látogatói számára.

A falu apraja-nagyja készíti a bakuszokat, ahogy Csesztvén hívják a madárijesztőket. Minden év májusában rendezik meg a „Szépségfesztivált". A feladat egy ötletes és működőképes, az alkotást kifejező vidám fantázianévvel megjelölt madárijesztő elkészítése és felállítása a patak parton egymástól 5 méterre kijelölt helyeken. Az elkészített madárijesztőket egy külső, pártatlan szakértőkből álló zsűri bírálja el.
A Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesület előzetes bejelentkezés alapján biztosítja a bakusz-állításhoz szükséges anyagokat. Az egyesület a madárijesztő verseny helyezetteinek illetve résztvevőinek alkotásait szerény díjazással és oklevéllel ismeri el.

Jelentkezni lehet Szvák Jánosnénál a 20/589-7480 telefonszámon, vagy interneten a madachfalva@is.hu e-mailcímen.
A verseny résztvevői és vendégei „meglátogathatják" a település www.civilhirado.hu és www.gkrte.hu című honlapon is elérhető nevezetességeit: a Madách Imre Emlékmúzeumot, a Rákóczi- és Majthényi Kúriát, megismerhetik a Török-kút forrásvizét és sétálhatnak a Madách Kúria emlékparkjában.

Monor nevezetes pincefalujában, a Strázsahegyen minden évben megszervezik az „Orbán-napi vigadalom" című rendezvényt. A Strázsahegyre érkezőket maga Szent Orbán - a szőlősgazdák védőszentje - köszönti (Tamás Károly székelyföldi fafaragó mester alkotása). A körötte lévő térség kiváló helyszínt kínál a rendezvénynek, melyre színvonalas néptánc programmal, zenével, színi előadással várják az érdeklődőket. Az Orbán-napi Vigadalom napján rendezik meg a Strázsahegyi Tekerő Amatőr Terep-kerékpár Versenyt és a Strázsahegyi Kavaró Sütő-főző Fesztivált is. A rendezők célja a tömegsport, a monori Strázsahegy és a pincefalu népszerűsítése, bemutatása.
A vendéglátók szándéka, hogy az ország különböző területeiről idelátogató kerékpárosok és családtagjaik versenyezzenek a mozgás öröméért, az elérhető díjakért, majd kóstolják meg az ott készített ételeket, a kitűnő és zamatos borokat.
Szórakozzanak, élvezzék az Orbán-napi programokat, táncoljanak és mulassanak virradatig!

A nyári napforduló az emberiség olyan természeti ünnepe volt ősidőktől fogva, amelynek emlékeit napjainkig megőriztük. Ismerős számunkra Shakespeare Szentivánéji Álmából, keresztény ünnepek szertartásaiból, de a kereszténységet megelőzően is ünnepelték már az emberek közös játékokkal, tűzgyújtással, jövendőmondással. Galgamácsán élő hagyomány a Szent Iván napi tűzugrás. Minden év júniusában, az Iván naphoz legközelebb eső vasárnap rendezik meg a Falunapot és a Vankóné Dudás Juli festőművészről elnevezett Emlékház udvarán a tűzugrást.

A „Lecsót a keceléből" című kulturális turisztikai program kissé talányosnak tűnő elnevezése Zsámbokon egyáltalán nem jelent fejtörőt. Ebben a palóc hagyományokat őrző faluban kecelének hívják a kötényt, s a lecsóhoz szükséges paprikát ugyancsak jól ismerik, lévén híres paprika termesztő község. Minden év augusztusában hagyományteremtő programként meghirdetett rendezvényük során találkozhattak a Zsámboki vezetéknevű emberek, a híres paprikatermelő települések vezetői és paprikatermelői. A legnagyobb érdeklődést a Zsámboki Lakodalmas produkciója mellett a népi mesterségek bemutatása, az udvari kemencében sütött kenyér készítése és a lecsófőző verseny kíséri. Közel 50 bográcsban készül minden évben a finomabbnál finomabb lecsó - még padlizsános is készül - amit a fesztivál vendégei is megkóstolhatnak.
Információ: Bajdikné Bálint Mária, 06/20 204-0914

Zsámbokon a lakodalmat is évszázados szokások szerint ülik meg.
Megrendelhető program:

- A násznép dallal, tánccal fogadja a vendégeket a lányos ház udvarán.
- Az örömszülők pálinkával, kaláccsal kínálják a vendégeket, akik megtekintik a több száz éves ládákat, ruhákat, rokkákat őrző falumúzeumot.
- Az udvaron megkezdődik a leánykérés, a vőfély, a vőlegény nevében kikéri a szülőktől a menyasszonyt.
- A menyasszony elbúcsúzik szüleitől, leánypajtásaitól.
- A vőlegényes házban tálakban gőzölgő lakodalmas ételeket tesznek az asztalra (zsámboki tyúkhúsleves, főtt tyúk, kompót, töltött vagy székelykáposzta, csemege sertéssült, sült burgonya, savanyúság, farsangi fánk, bor).
- A vőfély rigmusokkal szórakoztatja a násznépet.
- A vacsora alatt a násznép zsámboki dalokat, táncokat ad elő.
- A vőfély kikéri az ifjú párt az asztaltól, egész életükre jókívánságokkal halmozza el őket, s ezzel elkezdődik a tánc.
Információ: Bajdikné Bálint Mária: 20/204-0914

Gödöllői Turisztikai Régióhoz tartozó településeken több helyszínen Csesztvén, Csömörön, Domonyban, Erdőkertesen, Fóton, Hatvanban, Galgahévízen, Hévízgyörkön, Ikladon, Isaszegen, Mogyoródon, Szadán, Turán, Vác­kisújfalun, Veresegyházon és Zsámbokon szerveznek szüreti felvonulást.
Kirakodóvásárral fogadják a vendégeket. Bemutatják a népi mesterségeket (agyagozó, csipkeverő, fajáték készítő, kosárfonó, kürtőskalácsos, lószerszám készítő, bőrdíszműves, népviselet készítő, üvegfestő és csuhéfigura készítő).
A szüreti program leglátványosabb eseménye a színes szüreti felvonulás lovakkal, hintókkal, lovas kocsikkal és népviseletbe öltözött fiatalok hosszú sorával. Útközben néptáncosok, bohóságok és szüreti játékok, továbbá szónoklatok a bíró és a bíróné köszöntője szórakoztatják az érdeklődő vendégeket. A hagyományos szüreti programot követő bálban a táncegyüttesek tagjai a vendégekkel együtt ropják a táncot.

A rendezvény Fót kiemelkedő kétnapos rendezvénye, a Kulturális Örökség Napok keretében. Egész napos térítésmentes idegenvezetéssel kívánják a város turisztikai látnivalóit bemutatni az érdeklődőknek. A vendégek megtekinthetik a műemléktemplomot, a Károlyi-kastélyt, a Németh Kálmán Emlékházat. Este a Károlyi-Ybl templomban hangversenyt szerveznek. A Fóti Szüret napján hagyományőrző szüreti felvonulással kezdődik a program. A szüreti mulatság a Fóti Somlyó domboldalán, a Fáy-présház feletti szabadtéren festői környezetben folytatódik, ahová omnibusz szállítja fel a vendégeket. Borutcák, fröccskóstolók, reformkori ételek, kirakodóvásár, reneszánsz játszótér, állatsimogató és egész napos szórakoztató műsor fogadja a látogatókat.
 

Szent Márton a legismertebb középkori szent. A krónikák szerint e nap a fizetés, jobbágytartozás lerovásának napja volt. Az erdélyi pásztorok e napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte, s tavasszal az állatok kihajtására használta. A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, azok gágogásukkal elárulták. Innen a „Márton lúdja" elnevezés. Ilyenkor vágták le a tömött libákat, és úgy tartották: „Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik" Márton az új bor bírája is, tartja a hiedelem, azaz ilyenkor már iható az új bor. Bizonyítandó, hogy a népi bölcsességet a Gödöllői Turisztikai Régióban komolyan veszik Ikladon, Csömörön, Fóton, Domonyban a Lázár Lovasparkban, Isaszegen, Galgatután, Váckisújfalun és Monoron színvonalas rendezvényekkel emlékeznek meg a lakomák és az új bor ünnepéről.